Mérjünk! De mit és hogyan?

Szerző: | 2020,Már 28

Mérések az építkezésen

A műszaki ellenőr munkájának egyik legfontosabb része, hogy megfelelő időben a szükséges méréseket elvégzi. De mégis mik lehetnek ezek? Amire biztosan mindenki gondol, az az építész kiviteli tervek méreteinek ellenőrzése. Mekkorák a helységek, mekkorák az épületnek az átlói, nyílászárók pontos helysége, áthidalók magassága, stb. Ez egy nyilvánvaló és kézenfekvő feladat a műszaki ellenőr részére. Ideális esetben a kivitelező vállalkozó készít saját maga is egy ellenőrző felmérést és ezt a műszaki ellenőr, illetve építtető rendelkezésére bocsájtja, az esetleges korrekciók elvégzése után. Természetesen a szakiellenőr is átméri ezeket a méreteket, azonban ez még nem elég a sikerhez.

Milyen mérésekre van még szükség?

Ezeknek egy jó részét nem is maga a műszaki ellenőr végzi el, hanem különböző szakemberek, akiket célszerű bevonni már az építkezés kezdetekor. A legelső a földmérő mérnök.

A földmérő legelőször a telek sarkait, azaz a birtokhatárokat ellenőrzi.

A telek sarokpontjait, a  birtokhatárokat már a vásárláskor célszerű a földmérővel ellenőriztetni. Így le tudjuk ellenőrizni már a legelején, hogy például a kerítések és a birtokhatárok egyeznek-e. Sajnos nagyon sok esetben komoly hibák vannak, és komoly szomszédháborúk keletkeznek abból, hogy a telek és a birtokhatár vélt, vagy valós méretei nem egyeznek. A földmérő miután kitűzte a teleknek a sarokpontjait vagy ellenőrizte azok pontosságát, kivitelezés megkezdése előtt kitűzi az épületnek a sarokpontjait.

A ház sarokpontjainak kitűzését, a padlóvonal beállítását is jó a földmérőre bízni.

Ezt már a kivitelező vállalkozóval egyeztetve célszerű végezni, ahol a kivitelező pontosan meg tudja határozni, hogy melyik sarokpontok kitűzésére van szüksége. Ugyanekkor egy magassági kitűzésre is sor kerül, ahol a tervező építésszel egyeztetve, a terveknek megfelelően a földszinti padlóvonal magasságát is ki kell tűzni. Ekkor még van lehetőség arra, hogy a terepviszonyok függvényében pontosítsuk, korrigáljuk az épület magassági kitűzését. Természetesen figyelemmel kell lenni az építési szabályokra, de 10-20 cm-es padlóvonal korrekció gyakran szükséges a helyszín bejárását követően.

Bonyolultabb épületet többször is ki kell tűzni!

A földmérőnek fontos szerepe lesz még a későbbiekben, amikor adott esetben az építés technológiából adódóan ismételten ki kell tűzni az épületsarok pontjait. Például a beöntött alapokra vagy pedig esetleges pillérek kitűzését ismételten el kell végezni a lemezalap elkészülte után.

A földhivatali térképre is a földmérő viszi fel az elkészült épületet.

Ugyanígy feladata lesz a földmérőnek az építkezés befejezésekor a térképeken való feltűntetésben. Ez az úgynevezett geodéziai bemérés elengedhetetlen feltétele a földhivatali feltüntetésnek, enélkül a bank sem folyósítja például az utolsó részletet. Mivel ezek egymásra épülő kitűzési feladatok, célszerű ugyanazt a földmérőt már a legelején megbízni. Hasonlóan fontos mérési feladat az épület alatti talaj minőségének megvizsgálása.

Talajvizsgálat a leendő épület alatt

Ezt geológus, talajmechanikus szakember végzi. Jellemzően talajmintát vesz egy 3-5 méter mély fúrással az épület környezetében, több helyről is, majd azt laboratóriumban vizsgálva javaslatot ad a tervezők részére. Ha ez nem történt volna meg, a kiviteli tervek elkészülte előtt, célszerű még akár a kivitelezési fázisban a geológust bevonni. Az általa adott adatok sok felesleges költségtől tudják az építtetőket megkímélni. Előfordulhat, hogy egy geológust az alapozási fázisban kell bevonni, mert kiderül, hogy nem olyan a talaj minősége az épület alatt, mint amilyet korábban feltételeztek, ha másért nem akkor azért, mert például egy pincét találtak az épület alatt vagy egy olyan feltöltés került elő, amivel a korábbiakban nem számoltak.

Helyszíni talajmechanikai művezetés és konzultáció

A geológus egy helyszíni bejárás vagy labor vizsgálat után pontos instrukciókat tud adni a további kivitelezéshez. Ugyanígy a feltöltések tömörségével kapcsolatban lehet és szükséges vizsgálatokat végezni. Amennyiben 50 cm-nél vastagabb teherbíró feltöltést kell készíteni az építkezésen, úgy mindenképen javasolt egy tömörségvizsgálat elkészíttetése. A tömörség vizsgálatot többféleképpen végezhetik, akár izotópos módon, akár próbaterheléssel, de mindenképpen hasznos az elvégeztetése. Indokolt lehet abban az esetben, ha hirtelen átnedvesedett a talaj, vagy ha éppen túl száraz és nem találomra szeretnék a talaj tömörítését elvégezni.

Beton minőségvizsgálat az építés helyszínén

Kivitelezési munkák során fontos mérés a friss beton minőségének ellenőrzése. Ez nagyobb tömegű beton kiszállítása esetén indokolt lehet. Ilyen helyszíni vizsgálat lehet például a roskadás, vagy terülés vizsgálat, amivel a betonnak az állagát (képlékenységét) lehet vizsgálni bedolgozás előtt. A próbakocka készítés azt a célt szolgálja, hogy a megszilárdult beton szilárdsági értékét lehet laboratóriumban megállapítani.

Szilárdságvizsgálat próbakockával

Egy nagyobb vasbeton födém vagy lemezalap esetén szintén célszerű lehet néhány próbakocka elkészíttetése. Ez még abban az esetben is hasznos, ha végül nem kerülnek minősítésre a próbakockák, ugyanis a beton szállítója nagyobb odafigyelést tanúsít azokban az esetekben, hogyha próbakockát is vesznek az építkezésen. A próbakocskakészítést és szilárdságvizsgálatot a szabvány részletsen szabályozza. Ennek részleteibe nem mennék bele, mert egy megbízható betonüzem kell hogy rendelkezzen saját minőségbiztosítási rendszerrel. Ismételten csak arra akartam kitérni, hogy kétes esetben a próbakockás mintaváétel lehetősége alaposabb munkára sarkallja a szállítót.

Érintésvédelmi mérés

Az elektromos szerelések elkészülte után, a szerelést végző vállalkozó írásban nyilatkozik a munkájáról.Arról, hogy a szerelést ő végezte, megfelelő képesítéssel rendelkezik, a tervek alkalmasak a kivitelezésre és az elkészült munka pedig alkalmas a biztonságos használatra. Az elektromos rendszerek veszélyei miatt tartom fontosnak ezt külön kiemelni. Pontosan emiatt tartom szükségesnek azt is, hogy a kivitelező vállalkozón kívül egy független szakember érintésvédelmi méréssel győződjön meg arról, hogy minden egyes áramvételi pont, konnektor, csatlakozóhely, elosztószekrény, fix bekötésű berendezés vagy lámpa érintés védelmi szempontból biztonságos. Néhány órás helyszíni vizsgálattal meggyőződhet az érintésvédelmi szakember, hogy valóban biztonságos az épület.

Életek múlhatnak a villamos szerelés minősőgén

Saját mérnöki gyakorlatomban fordult elő a következő: az elkészült családi házban minden rendben volt, ugyanakkor az érintésvédelmi mérés mégis hibát jelzett. Mi volt a probléma? Az áramvételi szekrényben a villanyóránál, a villanyórát telepítő cég hibázott és nem létesített megfelelő minőségű földelést. Ezt korrigálva már biztonságos volt az épület. Azonban ez soha nem derült volna ki, hogyha nem végeztetünk érintésvédelmi mérést.

Huzatmentes, azaz légtömör ház

Alacsonyenergiás épületek egyik legfontosabb tulajdonsága az, hogy a huzat nem jár ki az épületen keresztül. A bloower-door mérés során azt ellenőrizzük, hogy az egész épület légtömörsége számokban kifejezve milyen. A passzívházaknál ez egy elengedhetetlen, a tanúsítást megalapozó mérés. Egyéb épületeknél is érdemes elvégeztetni ezt a légtömörség mérést, ami egy általános tájékoztatást ad az építési minőségről és kultúráról. És itt jön be a már korábban említett projektelőkészítés. Ha egy vállalkozónak feltesszük a kivitelezési fázisban azt a kérdést, hogy bloower-door méréshez végeztek-e már kivitelezést, akkor jó esetben a válasz az, hogy többet is. Amennyiben egy vállalkozó számára teljesen ismeretlenül cseng a bloower-door mérés, akkor azt kell hogy mondjam, meg kell fontolni azt, hogy energiahatékony házat rábízunk-e?

Időben kell a Blower-Door mérésre gondolni!

Manapság már a bloower-door mérés nem egy lehetetlenül különleges valami, szép számmal épülnek olyan házak, ahol a befejezési fázisban ezt a mérést elvégzik. Magam is javaslom, hogy egy igényes építtető végeztesse el ezt a mérést! Természetesen erre akkor van mód, ha már a tervezési fázisban erre gondoltunk. Ha valaki csak a megvalósítási fázisban gondolja úgy, hogy szükséges lenne ezt a mérést elvégezni, akkor sem késett el, de a vállalkozó szerződésében mindenképpen szükséges rögzíteni a bloower-door méréssel kapcsolatos igényeinket és elvárásainkat. Szükséges rögzíteni azt a légtömörségi számértéket, amit el szeretnénk érni.

Az eddig említett mérések  tehát olyan, amiknek az elvégzését ellenőrzi, felügyeli a műszaki ellenőr.

A mérések eredményét összeveti a követelményekkel, és jó esetben nyugtázza azokat, rosszabb esetben intézkedési tervet, megoldási javaslatokat kér.

Vannak dolgok, amiket saját kezüleg mér meg a Szakiellenőr!

 

Mik is ezek a dolgok? Legyen itt egy vázlatos  lista, felsorolás jelleggel:

Alapozás: szélesség, mélység, átlók, megerősítések, lépcsőzések helye

Feltöltések: anyag szemszerkezeti mérete, vastagság

Vasalás: átmérők, acél távolságok, átfedések, kengyeltávolság, darabszámok, pozíciók

Falazatok: hossz- és szélességi méretek, átlók, nyíláshelyek, áthidalómagasságok, falegyen szintje, falközök, derékszögek

Tetőszerkezetek: szarufák, főtartók távolsága, keresztmetszeti méretek, beszellőzés keresztmetszete,

Hőszigetelések: előírt vastagság, terv szerinti mélység, átfedések mértéke,

Tetőfedések: előírt átfedések, léctávolság,

Betonpadlók: szintezés, felület síktól való eltérése, vastagság, dilatációk helye

Födémek: alsó sík szintje, síktól való letérés, vastagság, erősítő gerendák, bordák helye, tüskézések pozíciója

A  mérésnek is van módszertana

 A mérésekkel kapcsolatban fontos megemlíteni még a következőket. Minden mérésnek sajátossága, hogy hozzá kell rendelni egy mérési metodikát.

Milyen eszközökkel érdemes mérni?

Például hosszmérésekhez fém mérőszalagot használunk, szintezéshez optikai mérőműszert, vagy pedig lézeres mérőműszert a szükséges tűrési, mérési pontosságokkal. Ugyanígy a mérendő értékekhez pontossági osztályokat kell hozzárendelni. Azaz nem mindegy, hogy egy fürdőszoba burkolatánál a burkolat fogasságát mérjük, ahol milliméterekről lehet csak beszélni, illetve nem mindegy, hogy egy alapozásnak a méreteit ellenőrizzük, ahol akár 20 méteres méreteket is mérünk egy durva betonszerkezeten.

Pontossági osztályok

A kivitelezés gyakorlatának vannak erre úgynevezett szokásai, azonban egy kivitelezés előtt mégis célszerű, hogyha előre rögzítjük azt, hogy milyen pontossági követelményeket támasztunk a kivitelezéssel kapcsolatban. A laikus gyakorlat joggal mondhatná, hogyha valaminek 20 ,32 méternek kell lennie, akkor az pontosan legyen annyi, azonban a valóságban ez nem így működik. Egészen másképpen kell értékelnünk a mérést  akkor, ha ez a 20,32méter  egy acélszerkezet, illetve egészen más megítélés alá esik, ha ez a 20,32méter  egy sávalapnak a méretei. Akár százalékokban mérhető eltéréseket is megenged a szabvány. Ezekkel pontosan tisztában kell lenni, illetve előre meg kell határozni, hogy milyen pontossági követelményeket támasztunk a kivitelezéssel kapcsolatban.