Miért felel a kivitelező?
Verd be jól a (patkó) szeget!
Rengeteg elrontott munkáról, megrendelői bosszúságról lehet hallani. Ez szinte örök téma az építkezés kapcsán! De vajon kin múlik ez? Szakmai körben beszélgettünk erről . A tapasztalatokat igyekeztem megfogalmazni.
A Fehérvár Tető meghívására az általuk szervezett Tetőfedőklubon vendégeskedtem. Azt gondolom, máskor is elmegyek, jó rendezvény volt! (Talán ez volt az utolsó rendezvény a nagy járvány előtt, 2020 tavaszán-a szerk.)
Egy érdekes pódiumbeszélgetéssel kezdődőtt az este a meghívott vendéggel, aki nem volt más, mint Nemes András. Tetőépítő körökben jól ismert szaktekintély, aki nem csak mondja, hanem korábban csinálta az általa képviselt alapelveket. A beszélgetést Csizmadia Tibor vezette, aki az est szervezője is volt egyben.
Ezt követően Borbély Sándor, a sokak által csak Jutás Sanyiként ismert fóliapróféta tartott egy érdekfeszítő előadást.
Az itt megfogalmazódott gondolataimat próbáltam meg leírni.
Az előadást hallgatva egy felismerés hasított belém, miközben az előadó egyre izgalmasabb képeket mutatott építési hibákról.
Az anyagismeret egyre fontosabb szakmai képesség!
A felismerés az volt, hogy végezheti egy mesterember bármilyen jól a munkáját, megépíthet mindent terv szerint, de ha nem ismeri fel a nem odavaló anyagot, vagy hibás anyagot épít be, akkor nagy bajban lesz!
Ha ázik a tető, penészedik a fa, először a kivitelezőt hívják, esetleg építkezés közben nem fizetik ki, vagy egy perben őt veszik elő elsőnek. Egyik sem kellemes, tehát jó lenne elkerülni már az alap problémát.
Ahhoz, hogy egy épület szakszerűen megépüljön az építtető, a műszaki ellenőr, a tervező a kivitelező és a felelős műszaki vezetője közös munkája szükséges.
Mindenért a kivitelező felel?
Mindenkinek ismernie kell a felelősségi körét , és a saját munkáját szakszerűen el kell tudni látnia!
Vegyük sorra, ki miért felel! Miben dönthet egy mesterember, és miért felel valójában? Ha már itt tartunk, érdemes megvizsgálni, mit is néz egy műszaki ellenőr? Minek kell megfeleljen a kivitelező mesterember, és miért kell majd felelősséget vállalnia ?
Haladjunk az építési helyszíntől, a mesterembertől a tervező, és az építető felé! Így a felelősségek, jogosultságok köre mind tisztázva lesz!
Kivitelező szakemberek felelőssége már ajánlatadáskor kezdődik
Kivitelezés előtt a tervet meg kell vizsgálnia, hogy szakszerű-e, a szakmai irányleveknek, szakma jó gyakorlatának megfelel-e, első osztályú minőségben kivitelezhető-e. Pl a beszellőzés mértéke megfelelő-e egy tetőnél a hajlásszöggel összevetve. Pl ma már nem alkalmazunk “bramac” lécet ellenlécnek, de lehet, hogy akár magasabb ellenléc kell a kis hajlásszög miatt.
A betervezett anyagok pontosan meg vannak-e nevezve, beazonosíthatóak-e?
Az nem elég, ha a terven a pl. A tetőfólia márkaneve van megadva, mert egy gyár tucatnyi különböző fóliát készít, és korántsem biztos, hogy az adott helyre bármelyik beépíthető lenne.
A beépített anyagok önmagukban, illetve az adott helyre beépítve megfelelőek-e. Gyakran előfordul, hogy a kiírt fólia a hajlásszög miatt az adott helyre már nem beépíthető.
Sokszor már csak szerződéskötés után derül ki, hogy a rendelkezésre álló terv alapján nem lehet az épületet megépíteni.
És ez bizony baj!
Tulajdonképpen ha már kivitelezés fázisában nagy bajban van, hiszen a terven pontos anyagmegnevezésnek, típusmeghatárolásnak kellene lenni. Ez azonban nagyon gyakran nincs így.
Nem szabad úgy szerződni , hogy nem minden ponton tiszta a terv.
Vegyük a leggyakoribb esetet, hogy csak hozzávetőlegesen határoznak meg egy tetőfóliát. Így szakszerűen nem lehet az épületet megépíteni.
De az sem megoldás, hogy a kivitelező kezd el ötletelni, és a problémát megoldani.
De akkor mit tehetünk a hibátlan munkáért?
A fenti pontokat mind köteles megvizsgálni, értelmezni a kivitelező. Erre gyakran akkor kerül sor, mikor a tetőn állnak, és folyik munka. Ez akkor már sajnos késő! Miért? Mert a fenti pontokban ha elakadás van, nem hozhat érdemi döntést a kivitelező mesterember! Ezeket a kérdéseket a felelős műszaki vezetővel egyeztetve a tervezőhöz kell visszautalni.
A tervező felelőssége az egész kivitelezés alatt fennáll-vegyük igénybe!
Tehát felelős a tervező azért, hogy jó tervet készítsen, a feltett kérdéseket megválaszolja, de azért már csak korlátozottan, ha a nyilvánvalóan rossz terveket kritika nélkül megépítik!
A szikár tény az, hogy a kivitelező csak egyértelműen rendben levő csomópontot, műszaki megoldást építhet meg, az FMV-je jóváhagyása alapján, de nem módosíthat, ötletelhet. Leginkább azért nem, mert ha valami baj lesz később, ráhúzzák a vizeslepedőt, ő felel rossz esetben mindenért!
A következő felelőségi szint- a felelős műszaki vezető (FMV):
Köteles ellenőrizni, hogy a terven szereplő megoldások, anyagok megfelelnek-e a szakmai irányelveknek, szabványoknak, a szakma jó gyakorlatának. Egyáltalán szerepelnek-e pontosan megfogalmazva a megfelelő paraméterek?
Az FMV felelőssége, hogy ne csak megállapítsa, hanem ki is jelentse, hogy az bizony mind megfelelő, ami a terven van, és azt meg is tudja építeni a kivitelező szakszerűen.
Az FMV nyilatkozat nem játék!
Majd a munka elkészültekor szintén írásban, a felelős műszaki vezetői nyilatkozatban megteszi ugyanezt, akkor a már elkészült szerkezetről.
Tulajdonképpen a szerződés megkötése előtt észrevételezni kellene, ha valami problémát látnak a terven. A szerződés aláírása egyben azt is jelenti, hogy az szakszerűen kivitelezhető!
Csapda!-de nem csak a kivitelezőnek
Gyakori eset, hogy a kivitelező mester észrevételez egy hibásan betervezett anyagot, pl. egy olyan olcsó tetőfóliát, amiről tudja, el fog mállani pár év alatt, mivelhogy a gyártó sem ajánlja azt adott helyre. Ekkor gyakran az történik, hogy a naplóban rögzítik a kivitelezői megállapítást, hogy a fólia bizony nem jó, de megrendelő kérésére és utasítására kerül beépítésre.
Ezzel éppen saját maga ellen szolgáltat bizonyítékot! Nem megfelelő megoldást még utasításra SEM alkalmazhat kivitelező! Éppen erre szolgál a polgári törtvénykönyvben is szereplő azon mondat hogy megrendelő nem tehet “szakszerűtlen és célszerűtlen” utasítást. Éppen ezért ilyet ne írjon senki a naplóba, rendben?
Ezek után szerintem nyilvánvaló, hogy egy mesternek, az FMV-jének nem csak a tetőn van dolga, hanem bizony az íróasztal mellett is kénytelen alapos előkészítő munkát végezni!
Sosem késő!
Ha már már folyik a kivitelezés, akkor sem késő észrevételt tenni! Javasolt még beépítés előtt az építési naplón keresztül kérni a termék, a csomópont pontosítását a tervezőtől, hogy igenis mondja meg, hogy egy adott fólia beépíthető-e? Pl. Ha csak annyit írt a tervre, hogy páraáteresztő tetőfólia, és a megrendelő hozott egy valóban páraáteresztő tetőfóliát, akkor konkrétan EZ a termék beépíthető-e oda? Hiszen a páraáteresztésnek is van mértékegysége, és ha ezt számszerűen nem tudjuk, ugyan honnan tudnánk, hogy AZ a fólia beépíthető-e?
Ha a kivitelező megépít egy csomópontot, beépít egy anyagot, az azt jelenti, hogy igenis jónak gondolta azt. Tehát ezért ismernie kell az anyagokat, azok legfőbb adatait, tulajdonságait, és ezt le kell tudnia ellenőrizni.
Az FMV-nek anyagi felelőssége is van!
Ha a kivitelező egyben FMV is , mindezen dologról, ezek megfelelőségéről nyilatkoznia is kell! Azaz innentől kezdve bizony ő az, aki felelősséget vállal, és erről írás van!
Ha megbíz a kivitelező egy külsős FMV-t, akkor hivatalos formában ő felel. De jó tudni, ha nem járt kint, azt sem tudja mi folyik az építkezésen, csak a nevét adja “húsz plusz áfáért”, akkor bizony baj van!
Nem tudok nem kitérni arra, hogy sok kivitelező mester nem írja az e-naplóját, azt sokszor a megbízójára hagyja oly módon, hogy a saját ügyfélkapus belépési kódját kiadja! Ez horror ! Muszáj, hogy írjon a naplóba, és a fontos dolgokat rögzítse is a naplóba!
És hol a megrendelő felelőssége?
Rajta múlik, hogy egy alapos, a kivitelezéshez is legalább konyító tervezőt válasszon! Ragaszkodjon hozzá, hogy a kivitelező értsen annyira dolgához, hogy “olvassa a tervet”, és azt akarja megvalósítani, ami a terven van. Ha a tervvel bármi észrevétele lenne a kivitelezőnek, azt meg tudja tenni, és egy tervegyezetés keretében tegyék helyre a dolgokat.
A megrendelőnek is meg kell tudnia ítélni a résztvevők képességeit!
Meg kell tudja ítélni, hogy a szakemberek között egy értelmes együttműködés alakul-e ki, vagy csak egy felesleges iszapbirkózás szemtanúja.
Mindez jellemzően meghaladja egy magánépíttető felkészültségét. Ezért jobb, ha egy műszaki ellenőrt minél előbb bevon a folymatba, akár a döntéselőkészítésbe is.
De ez már egy következő poszt témája lesz!
Az alkalmat és a szervezést köszönjük Csizmadia Tibinek, és a Fehérvár Tetőnek, szerintem hasznos volt!